Kategória: Matematika_felső

  • F_Mat_001

    F_Mat_001

    Ha már sikeresen teljesítetted a matematika_haladó tematikát, ideje szintet lépni és megismerkedni A MATEMATIKÁVAL. Ez az, amivel az egyetem/főiskola a gólyákat lesokkolja. Ahogy az előző bejegyzésben írtam, szerintem nagyon sok fehér folt van a középiskolai és az egyetemi matematika között, ez próbáltam a haladó tematikával a lehetőségekhez mérten betömni.

    Miről szól az egyetemi matematika?

    A röviden szeretném megfogalmazni, akkor egy csomó integrálás, deriválás, differenciálegyenlet, vektorterek meg némi valószínűségszámítás. Elsőre nem is tűnik annyira veszélyesnek, pedig az. A legnagyobb ellenséged az időhiány. Rád zuhan a hirtelen jött nagy szabadság, senki sem kér számon, nincs este 10-kor lefekvés. Tiéd a világ és a magad ura vagy. Látszólag. Aztán karácsony felé már biztosan túl vagy az első rémületen, látod lelki szemeid előtt az „elégtelent” a leckekönyvben.

    Elárulok egy nagy titkot – igaz, ez én is csak évekkel később tudtam meg:

    Az első féléves matematika egyszerű

    Egyszerű teljesíteni és elszúrni is. Fókuszáljunk inkább arra, hogyan lehet teljesíteni. Első körben a mesterévé kell válnod a deriválásnak, majd az integrálásnak. Az egyik kedvenc filmem – már csak zenéje miatt is – az Eredet. Ha láttad a filmet, akkor biztosan tudod, hogy az álom és a valóság között nehéz különbséget tenni, ezért minden szereplő rendelkezik egy totemmel, aminek kizárólag ők ismerik a „megfelelő működését”. A Leonardo DiCaprio által megformált Cobb totemj egy pörgettyű:

    incepction_totem
    Cobb toteme, egy pörgettyű. Ha hősünk a valóságban, akkor a megpörgetett pörgettyű engedelmeskedve a gravitációnak, egyszer eldől..

    Ha most azt a feladatot kapnánk, hogy határozzuk meg Cobb totemének térfogatát, mit csinálnánk? Látható, hogy ez a test nem egy „egyszerű” alakzat, így középiskolás matematikával nehéz lenne meghatározni a térfogatát. Ha középiskolás matematika most nem segít, a fizika most nem hagy minket cserben. Arkhimédész törvénye érvényes a Földön, vagyis ha veszünk egy hengeres edényt (egyszerűen ki tudjuk számolni a térfogatát), feltöltjük vízzel (ismerjük a sűrűségét), majd beledobjuk Cobb totemét. A víz felszíne valamennyivel magasabb lesz, lemérjük a vízszint magasságának változást, majd ebből meghatározzuk a totem térfogatát.

    Na jó, ehhez nem kell egyetemre menni, a konyhában is el lehet végezni. Ez így van, de most tegyük fel a kérdést úgy, hogy kint vagyunk a Világűrben. Ott némi gond adódna a jó öreg Arkhimédész törvényével. Nincs más lehetőségünk, itt és most számolnunk kell:

    \displaystyle V = \int_{0}^{h} \int_{0}^{R(z)} \int_{0}^{2\pi} r , d\theta , dr , dz

    A deriválás és integrálás segítségével ilyen és ehhez hasonló térfogatok számíthatóak ki. De nem csak erre jó – terület, görbék alatti területek, ívhosszok, pillanatnyi sebesség és gyorsulás meghatározása sem működne deriválás és integrálás nélkül.. Vagyis ha az első éves matek nem megy, akkor gondban leszel a mechanika, fizika, elektromosságtan tárgyakkal is…

    Fokozzuk a szenvedést

    A következő nagy témakör a differenciálegyenletek és vektorterek. Nem, nem azért van kitalálva, hogy neked még rosszabb legyen, hanem azért, hogy egyre bonyolultabb mozgástani, áramlástani, elektronikai problémákat tudj megoldani.

    A differenciálegyenletek olyan egyenletek, amelyekben az ismeretlen kifejezés egy differenciálható függvény és az egyenlet a függvény függvénye – rendszerint idő szerinti függvénye. Valószínűleg az ilyen definícióktól ökölbe szorul a talpad, elszakad a pohár és betelik a cérna. Mondok inkább mást. Manapság milliárdos rakétákat épít és teleműholdazza az éjszakai égboltot. Tegyünk mi is így, de csak gondolatban.

    rakéta_indítása
    Űrkutatás – elképesztő fejlődésen esett át az elmúlt pár évben, és még hol van a vége…

    A rakéta feladata, hogy a műholdat Föld körüli pályára állítsa, ehhez előbb el kell érni az első kozmikus sebességet. Vagyis, úgy kell megtervezni a rakéta hajtóművét, hogy a 28480km/h-s sebességet biztonsággal elérjük. A rakéta hajtóművében – most vegyünk egy folyékony hajtóanyaggal működő rendszert – kémiai reakciók során tolóerőt hozunk létre. Ez a tolóerő emeli fel a rakétát a kilövőállásról és viszi az űr felé. A hajtóműből konstans sebességgel áramlik ki az égéstermék, közben fogy a hajtóanyag tömege is. Newton óta tudjuk, hogy F=ma, vagyis a rakétánk tömege egyre kisebb lesz, a kiáramló égéstermékek meg konstans erőt hoznak létre a mozgás irányával ellentétesen. Közben a rakétánk egyre nagyobb sebességgel halad és ezt egy szép differenciálegyenlettel tudjuk leírni:

    \displaystyle \Delta V=-c\left( 1-\frac{\left( 1-S \right)M_r}{P+M_r} \right)

    • S – viszonyszám, a rakéta tömege hajtóanyag nélkül osztva a rakéta teljes tömegével (rakéta + üzemanyag + rakomány)
    • P – rakomány tömege
    • M_r – rakéta tömege + üzemanyag
    • c – kiáramló égéstermék sebessége – konstans

    Az egyenletet most nem fogjuk megoldani, csupán egy látványos példával szerettem volna érzékeltetni, mennyire fontosak a differenciálegyenletek. E

    Komolyabb – reálisabb – fizikai probléma megoldása differenciálegyenletek nélkül nem lehetséges

    Aztán majd jönnek a vektorterek, Laplace-transzformáció, valószínűségszámítás… Végezetül írok ide magamnak egy második szamárvezetőt, mikről is kell majd videót csinálnom, illetve feladatokat készíteni.

    Mi várható ebben a kategóriában

    Magasabb szintű kinematikai, dinamikai, lengéstani, elektromágneses, stb. feladatok magasabb matematika nélkül nehezen oldhatóak meg, ez egyben azt is jelenti, ha a második vagy harmadik féléves matekkal gond van, akkor ezekkel a tantárgyakkal is gond lesz. Ilyenkor szoktak sokan begyűjteni legalább 2 félévnyi lemaradást. Mindenkinek más a célja, legtöbbször csak annyi, hogy valahogy átvergődjön a matematika szigorlaton és viszontlátásra. Viszont hidd el, egy izmosabb matematikai háttérapparátussal a tarsolyodban a munkádban gyorsan tudsz a „megoldó ember” lenni. Csak arra kell vigyázni, hogy ne ugyanannyiért oldd meg mindenki problémáját – majd erről is fogok még írni.

    Most csak összeírom ide magunknak, miről is lesz ebben a kategóriában:

    Függvények és határértékek

    • Ismétlés a tudás anyja
    • Függvények áttekintése
    • Érintők
    • Függvények határértékei
    • Határérték-szabályok
    • Határérték definíciói
    • Folytonosság
    • Műszaki alkalmazások
    Differenciálhányados

    • Differenciálhányados fogalma
    • Függvények deriváltjai
    • Deriválási szabályok
    • Trigonometrikus függvények deriváltjai
    • Láncszabály
    • Implicit deriváltak
    • Lineáris közelítés
    • Műszaki alkalmazások
    Differenciálszámítás alkalmazása

    • Szélsőértékhelyek
    • Középérték-elmélet
    • Függvény alakja és deriváltjai közötti összefüggések
    • Végtelenben vett határértékek
    • Teljes függvényvizsgálat
    • Optimumszámítások
    • Newton-Raphson módszer
    • Antideriváltak
    • Műszaki alkalmazások
    Integrálok

    • Integrál fogalma
    • Határozott integrálok
    • Általános integrálok – a kalkulus lényege
    • Határozatlan integrálok – Newton és Leibnitz
    • Helyettesítéses szabály
    • Műszaki alkalmazások
    Integrálszámítás

    • Görbék által közrezárt terület
    • Térfogatszámítás
    • Hengeres testek térfogata
    • Görbe alatti terület – Munka
    • Függvények átlagértéke
    • Műszaki alkalmazások
    Inverz függvények

    • Inverz függvények fogalma
    • Exponenciális függvények és deriváltjaik
    • Logaritmus függvények és deriváltjaik
    • Exponenciális csökkenés és növekedés
    • Trigonometrikus függvények inverz függvényei
    • Hiperbolikus függvények
    • L’Hospital szabály
    • Műszaki alkalmazások
    Integrálási módszerek

    • Tagonkénti integrálás
    • Trigonometrikus kifejezések integrálása
    • Trigonometrikus helyettesítés
    • Törtfüggvények integrálása
    • Hogyan és mit használj?
    • Integrálási táblázatok
    • Integrálás számítógéppel – CAS alkalmazása
    • Közelítő integrálás
    • Improprius integrálok
    • Műszaki alkalmazások
    Differenciálegyenletek

    • Hol és mire jó?
    • Euler módszere
    • Szétválasztható tagú differenciálegyenletek
    • Lineáris differenciálegyenletek
    • Speciális differenciálegyenletek – Populáció
    • Speciális differenciálegyenletek – Ragadozó-Préda
    • Műszaki alkalmazások
    Paraméteres egyenletek és polárkoordináták

    • Paraméteres egyenlettel megadott görbék
    • Parametrikus görbék – Bézier-görbék
    • Polárkoordinátás alak
    • Terület és hosszúságok polárkoordináta rendszerben
    • Kúpok metszete
    • Kúpok metszete – polárkoordináta rendszerben
    • Műszaki alkalmazások
    Végtelen sorok és sorozatok

    • Sorok – ismétlés
    • Sorozatok – ismétlés
    • Összegbecslések
    • Összehasonlító vizsgálat
    • Váltakozó sorok
    • Abszolút konvergencia, hányados és gyökök vizsgálata
    • Hatványsorok
    • Függvények ábrázolása hatványsorokkal
    • Taylor- és Maclaurin-sorok
    • Talyor-polinom
    • Műszaki alkalmazások
    Vektoranalízis I

    • Egyváltozós vektor-skalárfüggvények
    • Kétváltozós vektor-skalárfüggvények
    • Skalár-vektorfüggvények
    • Vektor-vektorfüggvények
    • Vonalmenti integrál
    • Potenciál
    • Felületi integrál
    • Műszaki alkalmazások
    Parciális deriváltak

    • Többváltozós függvények – ismétlés
    • Határérték és folytonosság
    • Parciális deriváltak
    • Érintősíkok és lineáris közelítések
    • Láncszabály
    • Iránymenti deriváltak és gradiensvektor
    • Határértékek
    • Lagrange-polinom
    • Műszaki alkalmazások
    Többváltozós integrálok

    • Kettős integrálok – téglaalap tartományon
    • Kettős integrálok – általános tartományban
    • Kettős integrálok – polárkoordináta rendszerben
    • Hármas integrálok
    • Hármas integrálok – hengerkoordináta rendszerben
    • Hármas integrálok – gömbi koordináta rendszerben
    • Változók változása többváltozós függvények esetében
    • Műszaki alkalmazások
    Vektoranalízis II

    • Vektor-vektorfüggvény divergenciája
    • Gauss-Osztrogradszkij-tétel
    • Green-tétel
    • Vektor-vektorfüggvény rotációja
    • Vektorpotenciál
    • Stokes tétel, potenciálkeresés
    • Skalár-vektorfüggvény gradiense
    • Parametrikus felületek és felületük
    • Általános koordináták
    • Gradiens számítása polárkoordináta rendszerben
    • Divergencia számítása polárkoordináta rendszerben
    • Rotáció számítása polárkoordináta rendszerben
    Másodrendű differenciálegyenletek

    • Lineáris, másodrendű differenciálegyenletek
    • Inhomogén, lineáris differenciálegyenletek
    • Sorozatok megoldása
    • Műszaki alkalmazások
    Valószínűségszámítás

    • Ezt még megálmodom 🙂

    Ez sem lesz kevés…

Are you sure want to unlock this post?
Unlock left : 0
Are you sure want to cancel subscription?